Most egy kis kulturális ismeretek óra következik.

Hogy mit is jelent a top-up? Azt, hogy feltölteni. Itt Londonban csomó mindent kis feltölthető kártyákkal oldanak meg, például buszbérlet vagy jegy helyett van 1 kártyád, amit Oysternek hívnak, és különböző automaták, és jegyeladók segítségével vehetsz rá bérletet (van belőle vagy 25 fajta, egyszer lehet hogy megérne egy külön bejegyzést), vagy rakhatsz rá pénzt. Ezek után csak hozzá kell érintened egy leolvasóhoz a buszon vagy metróban. Ezenkívül ha nincs szerződésed telefontársasággal, top-upolhatod a telefonodat minden második lengyel-török-arab kisboltban is, kapsz egy kártyát, és azt odaadod a boltosnak, és mondod, h kérsz rá ennyi meg ennyi összeget.

Ma reggel lebattyogtam a konyhába, ahol egy üzenet várt, hogy rakjak pénzt az áramra. Na most hiába volt 5ösöm nyelvtanból, ezt a mondatot nem igazán tudtam értelmezni. Milyen áramra? Hol van az áram? Hogy? Mennyit? Mint minden ilyen alkalommal, most is simán ignoráltam a problémát, gondolván, hogy majd csak lesz valahogy. Épp majdnem végeztem a pizzasütéssel, amikor is elment az áram. Gondoltátok volna, hogy ez fog  következni? Na jó, itt elgondolkodtam, hogy hol a francban van az áramos doboz a lakásban, de persze lövésem sem volt. Annyira sok ötletem nem volt, h mit csináljak, meg igazából kicsit kómás voltam a tegnapi bulizásnak induló beülős borozós estétől, uh inkább megettem a majdnem tökéletesen átsült pizzámat, és visszafeküdtem aludni. Előtte neteztem azért 1 kicsit, míg az aksi bírta. Miután jól kialudtam magam, olvastam picit, de aztán besötétedett, és elgondolkoztam, hogy vajon mit csináltak az emberek, amikor még nem volt áram...? Ja, és mióta itt lakom, ez volt az első olyan vasárnap, amikor csak és kizárólag én voltam itthon, közel s távol senki, aki segíteni tudna. A Berni szerencsére nemsokára hazaért, és ő világosított fel, hogy van olyan, hogy az áram is ezzel a feltöltős módszerrel működik. Hmmm, okos, mi? De persze azt ő sem tudta, hogy hol, hogy, mit és mennyivel. Azért mégiscsak nőből vagyunk! Ezek után telefonos segítséget kértünk a többi lakótól, akik elmagyarázták, h mit kell tenni, szerencsére az áramos doboz a lépcső mellett volt, naponta csak húszszor mentünk el mellette, és a feltöltést is meg lehet oldani a lenti beninkútnál, juhhé. Rá 10 percre volt is áramunk, vettünk! Egy pen-drive szerűségben van vmi chip és azt be kell dugni valahova, így oldják meg.

Mire jöttem rá mindeközben? Arra, hogy valószínűleg én vagyok az egyik leg nem-életrevalóbb és talpraesettebb ember a világon, nem gondoljátok? Ha a Berni nem jön haza...