Londoni történetek

Akár hiszitek, akár nem, az eddigi heteken át tartó szenvedésekkel ellentétben ez esetben 1 hét alatt sikerült újalbit találnom.

2 héttel ezelőtt vasárnap kezdtem úgy igazából a hirdetések nézegetését és az emailküldést, és sikerült is minden nap megnéznem egy albit, ami jó aránynak mondható. nálam. Pláne, hogy egyik sem volt elrettentő, viszont az volt az álalános helyzet, hogy amelyik helyen a szoba volt szép és lakható, sem a ház, sem az ottlakók nem tetszettek. Ahol pedig 1 szimpi emberke mutatta meg a házat, ami jól is nézett ki, ott a szoba volt iszonyatosan pici, és a méretéhez képest meglehetősen drága.

Pénteken kaptunk egy belső emailt a hr osztálytól (néha küldenek körbe emaileket olyanoktól, akik a cégnek dolgoznak), hogy egy szoba kiadó Pimlicoban (nagyjából belváros, mindenesetre még egyes zóna), 500 fontért (amennyit most is fizetek). Hmm... A leírás alapján nagy volt a szoba, és összesen 3an laktak ott. De persze folyamatosan az járt a fejemben, hogy oké oké, de hol itt a trükk? Azért persze írtam a csajnak, aki válaszolt, jófej volt, küldött képeket is a lakásról és a szobáról, és megbeszéltünk egy időpontot vasárnapra, hogy megnézzem az albit.

A képek alapján a szoba tényleg nagynak tűnt, viszont a konyha és a fürdőszoba kissé elhanyagoltnak, és nem túl tisztának... No de sebaj, fél óra pluszt megér.

Amikor odaértem, rájöttem, hogy valószínűleg miért olyan olcsó a lakás. A 2 legközelebbi megálló a Sloane Square és a Victoria. Sloane Square egy nagyon tündéri, és nem mellesleg puccos és drága városrész cuki kis utcákkal házakkal körbevéve, Victoria pedig az egyik legforgalmasabb metró- és vonatállomás irodaházakkal, buszpályaudvarral, színházzal, stb. Namost a rész ahol a lakás van, mindkettőtől 10 percre van, de egyikhez sem tartozik stílusában (sajna), ugyanis a lakás egy bérháztömbben található. Szerintem nem túl népszerűek ezek errefelé, de ha már ott voltam, csak bementem... :) Egyébként nem tűnt gáz környéknek, csakhát rosszabbul néz ki, mint amin keresztülentem mire odajutottam... 4 nagyobb házegyüttes vesz körbe egyk kis játszóteret, szóval ha gyerekeket le mernek vinni játszani, nagy baj nem lehet.:)

Na ennyi bevezető után rátérek a lakás bemutatására is. Az első meglepetésem ott kezdődött, hogy új tipusú fa-hatású laminált padló van a folyosón és a szobákban, ami a mostani recsegős hajópadló után egy álom. A szoba hatalmas, nagyobb, mint a mostani, nagyobb szekrénnyel, nagyobb komóddal. (Nem hiszitek, de ezt a szobát is kezdtem kinőni.) A konyha és a fürdőszoba is okés, egyáltalán nem látszottak azok a foltok, hibák,  amiket a képeken láttam. Plusz a két másik lány is abszolúte normálisnak tűnt, mindetten franciák (nekem ez a sorsom úgy tűnik, lehet el kellene kezdenem franciául tanulni??), velem egyidősek.

Természetesen egy kis beszélgetés után ott rögtön mondtam, hogy igen, én ezt a szobát szeretném. Mondták, hogy még 2 ember fogja megnézni (mindkettő a hr-es hirdetésen keresztül), és hogy utána valószínűleg döntenek. Próbáltam nem nagyon beleélni magam, de mégis pozitívnak maradni.

Aznap este volt egy telefonhívásom, de pont lemaradtam róla, és csak 11körül vettem észre, viszont még elalvás előtt mégegyszer lecsekkoltam az emailemet, és pont jött egy, hogy engem választottak. :D:D

Hattalmas megkönnyebbülés....

Azóta igazából rájöttem, hogy függetlenül, hogy ilyen jól alakult a keresés, nem is bánom, hogy el kell mennem, a környék néha lehangoló tud lenni (a parkot azért szeretem), és a 2 kanadai csaj is egyre többet problémázik... Szóval juhhé! (remélem ez így is marad)

Ja, megtudtam - ha valakit érdekel - hogy az Emma azért keresett egyedül albit, mert bár nagyon jóbarátok a Jen-nel, de az együttélés nem mindig olyan fényes, plusz úgy érezte az Emma, hogy ő csinál mindent, intézi a számlákat (mondjuk azt az egész háznak), rendezi a bevásárlást (ők ketten együtt vesznek dolgokat), szóval besokallt. De 2 nap hallgatás után elvileg megbeszélték, és most szent a béke. Bár a Jen sztem 1 kissé bekattat, ekezdett pörögni, emaileket írni, hogy takarítsunk (holott énj ókislány vagyok, mindig megcsinálom a részem), kiosztotta Sam-et, hogy miért hagyja szét a száradó alsónadrágait a lakásban, stb... Jájj.

Már kevesebb, mint 2 hét.