A múltkori bejegyzésem utáni reggel 1 email várt reggel a Fionától, hogy hát nagyon sajnálja, de nem volt sikeres a jelentkezésem az állásra, és habár nagyon is el tudott volna képzelni a team tagjaként, mégis egy olyan valakire esett a válsztásuk, aki nagyobb tapasztalattal rendelkezik mind a termékek, mind a cégismerete terén. He???? Mii????
Nem kis sokk volt ez.
Csak azt nem értem, hogy akkor minek áltattak, hogy én vagyok az első választás, és ha valakinek föl fogja ajánlani a pozíciót, akkor az én leszek. A nap folyamán kiderült, hogy egy a marketingen lévő gyakornok kapta az állást, valószínűleg kevesebbet kellett neki fizetni, mert azt hallottam, hogy eddig csak a költségeit fedezték, és ha most valamivel többet adnak neki, akkor így mindenkinek megéri. De akkor miért azt írták, hogy nagyobb tapasztalata van? Persze az is lehet, hogy nagyon nem voltam szimpatikus a Vangelisnek, és ez a csaj az ő osztályán dolgozott... Áhh, mind1. Szerintem ha végigolvastátok az elmúlt 1-2 hónap bejegyzéseit, sejthetitek hogy éreztem magam. Leginkább azon voltam kiakadva, hogy akkor most van egy hónapom, hogy találjak egy normális munkát, és ha esetleg közölték volna az elmúlt hónapban, hogy semmi sem biztos, már lehet túllennék pár interjún. Vagy szerintetek én voltam túl naív? Ez esetben nem hiszem, a Rikke és a Fabien is "meg volt döbbenve", mert a rólam kapott visszajelzések alapján nem erre számítottak ők sem.
A keddi napomra rátett még egy lapáttal, hogy elrontottunk valamit (nem konkrétan mi, hanem a postázó, de hívhatjuk az események szerencsétlen együttállásának is), és a Daniela totál kiakasztott délután, olyan dolgok miatt ugráltatott ezzel kapcsolatban, amit ő is ugyanúgy meg tudott volna csinálni, pláne, hogy föntről rángatott le, és utána meg csodálkozott, hogy nem teljes információt szolgáltattam - nem tudtam, hogy aznap már elvitték tőlünk a postát - amit ha lent lettem volna, biztos tudok. És utána még neki állt följebb, hogy erre figyeljünk legközelebb, ésatöbbi.
Szerdán azért már jobban voltam, a Mariannék tök jófejek voltak, csupa pozitív dologgal bíztattak, hogy biztos találok egy hónap alatt valamit, ami még jobb is lesz, mint ez, stb, szóval nem voltam elkeseredve annyira. Épp a délutáni szünetemen voltam a konyhában, amikor jött a Daniela sietve, hogy a Philippe (parfüm-napszemcsi-igazgató, akivel interjúztam) keresett telefonon, és már csak 10 percig lesz az irodában, hívjam vissza, ha tudom. :)))))))))))) Felhívtam, és mondta, hogy engem választott, köszönt a csapatban, mondta, hogy kb mikor kellene kezdenem, kb mennyi lesz a fizum (jóóó), de ezeket még meg kell beszélnie másokkal is. :))))))))))))))) Titta bódottá'! :)
Örömködtem 1 kicsit, meg 10 centivel a föld fölött röpködtem. Tudom, hogy eddig nem nagyon tűntem pozitívnak ezzel a pozícióval kapcsolatban, sőt, igazából semmilyennek sem tűntem, mert annyira a merchandising-ra koncentráltam, és annyira ott tudtam elképzelni magam, hogy ez csak mint 1 mentőöv szerepelt a terveim között. Én kis buta liba. Azt persze tudom, hogy nem lesz egy sétagalopp, mert a főnök nem hiszem, hogy egy egyszerű eset, reménykedem, hogy a Detés pasik mellett megedződtem annyira, hogy fogom tudni majd kezelni (1/3-a a feladataimnak kb személyi asszisztencia lesz), és ezen felül beszélnem kell ügyfelekkel is (ezek elsősorban üzletek, nem pedig egyének, ami jó, bár azt hallottam, hogy az optikusok nehéz esetek), és a telefonos melótól mindig tartottam, viszont ez jót fog tenni az angolomnak, meg a bátorságomnak, és reméljük kicsit sem fog hasonlítani a vízvezetékszerelős káoszhoz. Plusz komoly számítógépes exceles feladataim lesznek, uh ezirányú tudásomat is fel kell frissítenem/turbóznom. Amint látjátok, tele vagyok tervekkel, juhhé!
A hab a tortán, hogy ma megkaptam postán a szerződésemet (tehát innentől fogva nem a levegőbe beszélek, hanem tényleg enyém az állás), benne a végleges fizummal, a kezdés időpontjával, ezekívül 22 nap szabim lesz egy évben, ja, és ez a munka határozatlan idejű. A próbaidőm mondjuk 6 hónap, ami kicsit furi, de sztem nem lesz gáz.
Remélhetőleg ez történetszál lezárult életem szappanoperájában/sorozatában, majd jön másik idővel...:)
Kellemes majálisozást mindenkinek, én épp kimostam majd minden ruhámat, úgyhogy ma úgy tűnik itthon maradok. Pedig az idő mondhatni kifogástalan! Viszont itt vmilyen rejtélyes oknál fogva nem elseje, hanem az utána következő hétfő a munkaszüneti nap, szóva az én hosszú hétvégém csak most kezdődik!
A keddi napomra rátett még egy lapáttal, hogy elrontottunk valamit (nem konkrétan mi, hanem a postázó, de hívhatjuk az események szerencsétlen együttállásának is), és a Daniela totál kiakasztott délután, olyan dolgok miatt ugráltatott ezzel kapcsolatban, amit ő is ugyanúgy meg tudott volna csinálni, pláne, hogy föntről rángatott le, és utána meg csodálkozott, hogy nem teljes információt szolgáltattam - nem tudtam, hogy aznap már elvitték tőlünk a postát - amit ha lent lettem volna, biztos tudok. És utána még neki állt följebb, hogy erre figyeljünk legközelebb, ésatöbbi.
Szerdán azért már jobban voltam, a Mariannék tök jófejek voltak, csupa pozitív dologgal bíztattak, hogy biztos találok egy hónap alatt valamit, ami még jobb is lesz, mint ez, stb, szóval nem voltam elkeseredve annyira. Épp a délutáni szünetemen voltam a konyhában, amikor jött a Daniela sietve, hogy a Philippe (parfüm-napszemcsi-igazgató, akivel interjúztam) keresett telefonon, és már csak 10 percig lesz az irodában, hívjam vissza, ha tudom. :)))))))))))) Felhívtam, és mondta, hogy engem választott, köszönt a csapatban, mondta, hogy kb mikor kellene kezdenem, kb mennyi lesz a fizum (jóóó), de ezeket még meg kell beszélnie másokkal is. :))))))))))))))) Titta bódottá'! :)
Örömködtem 1 kicsit, meg 10 centivel a föld fölött röpködtem. Tudom, hogy eddig nem nagyon tűntem pozitívnak ezzel a pozícióval kapcsolatban, sőt, igazából semmilyennek sem tűntem, mert annyira a merchandising-ra koncentráltam, és annyira ott tudtam elképzelni magam, hogy ez csak mint 1 mentőöv szerepelt a terveim között. Én kis buta liba. Azt persze tudom, hogy nem lesz egy sétagalopp, mert a főnök nem hiszem, hogy egy egyszerű eset, reménykedem, hogy a Detés pasik mellett megedződtem annyira, hogy fogom tudni majd kezelni (1/3-a a feladataimnak kb személyi asszisztencia lesz), és ezen felül beszélnem kell ügyfelekkel is (ezek elsősorban üzletek, nem pedig egyének, ami jó, bár azt hallottam, hogy az optikusok nehéz esetek), és a telefonos melótól mindig tartottam, viszont ez jót fog tenni az angolomnak, meg a bátorságomnak, és reméljük kicsit sem fog hasonlítani a vízvezetékszerelős káoszhoz. Plusz komoly számítógépes exceles feladataim lesznek, uh ezirányú tudásomat is fel kell frissítenem/turbóznom. Amint látjátok, tele vagyok tervekkel, juhhé!
A hab a tortán, hogy ma megkaptam postán a szerződésemet (tehát innentől fogva nem a levegőbe beszélek, hanem tényleg enyém az állás), benne a végleges fizummal, a kezdés időpontjával, ezekívül 22 nap szabim lesz egy évben,ja, és ez a munka határozatlan idejű. A próbaidőm mondjuk 6 hónap, ami kicsit furi, de sztem nem lesz gáz.
Remélhetőleg ez történetszál lezárult életem szappanoperájában/sorozatában, majd jön másik idővel...:)
Kellemes majálisozást mindenkinek, én épp kimostam majd minden ruhámat, úgyhogy ma úgy tűnik itthon maradok. Pedig az idő mondhatni kifogástalan! Viszont itt vmilyen rejtélyes oknál fogva nem elseje, hanem az utána következő hétfő a munkaszüneti nap, szóva az én hosszú hétvégém csak most kezdődik!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.