Londoni történetek

Már ott tartok, hogy mindig vissza kell olvasni, hogy mit írtam legutóljára, mert 1-2 hét alatt egyrészt annyi minden történt, másrészt semmise, mert semmi konkrétumot nem tudok még.

A Húsvét utáni péntekre kellett volna valamiféle választ kapnom, persze nem kaptam. Utána hétfőn viszont behívtak interjúra az admin-asszisztensi pozícióra, igazából sales coordinator a neve, a parfüm-napszemcsi osztályra. Felhívtam a Fionát, csak hogy megkérdezzem, hogy tud e valamit, és hogyközöljem vele ezt a hírt, mert megígértem neki, hogy informálom, ha lesz vmi. Hétfőn azt mondta, hogy még mindig nem tud semmit, majd szerdán. Kezdett 1 kicsit fárasztó lenni, de én kis naív, teljesen beizzítottam magam szerdára, ki is akadtam, amikor hívott, de nem voltam az asztalomnál, egész délután nem tudtam utána elérni, mert meetingen volt. Kb 4kor hívott újra - és megkérdezte, hogy be tudnák e menni másnap 4re találkozni egy Vangelis nevű (görög) pasassal, aki a marketing főfő-fejese, ha jól tudom. Mííívaaaaan? Ahhhh, hihhetetlen, gondoltam, hogy ezek itt játszanak, különböző köröket futtatnak velem, és én mindig, de mindig elkezdek reménykedni, hogy majd most.

Mindegy, nincs mit tenni, még egy kör. Még mindig naív voltam kissé, mert úgy gondoltam, hogy jah, megnéz a nagyfőnök, és rámbólint, és akkor elővezetik az "ajánlatot", vagy vmi hasonló. De nem, nem volt olyan rossz, bár a pasi stílusa eléggé hasonlított egy vizsgáztató tanáréra, és fogalma nem volt sem arról, hogy én ki vagyok, és mit csináltam eddig, sem arról, hogy mit is takar a merchandising pozíció. Az egyetlen dolog, ami miatt behívtak, úgy éreztem az volt, hogy megtudják, hogy mi az a minimum pénz, amiért még "hajlandó" lennék vállalni a melót. Nagyon gusztustalannak éreztem, megkérdezték, hogy mik az elvárásaim anyagi térem, amire én azt mondtam, hogy nem tudom mennyit ér egy merchandising pozíció, de a mostani fizumnál azért szeretnék többet kapni. Erre ő, hogy akkor ez azt jelenti, hogy ha annyit kínálnának, mint a mostani, akkor nem fogadnám el? Hö? És nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű kérdése. És igazából tudom, hogy mennyit kínáltak volna a pozícióért, mikor meghirdették, oké, igaz, hogy gyakorlattal rendelkező embernek, de ha az alsó határnál kevesebbet fizetnének nekem most, még akkoris több lenne, mint amit most keresek (bocsi, kicsit bonyolult ). Totál becsapva éreztem magam, hogy itt nem arról van szó, hogy mennyire lennék jó, hanem hogy mennyire vagyok olcsó.  Pláne, hogy még csak nem is biztos, hogy 6 hónapra keresnek embert, mint ahogy legutóbb mondták, hanem lehet, hogy 4 vagy 5 hónapra... És igen, tudom, hogy minden cég ezt csinálja, és válság van, és másképp reagálnék erre is, ha nem sejteném, hogy a cégnél valószínűleg én vagyok az egyik legkevesebbet kereső ember. Najó, nem ragozom tovább, a lényeg annyi, hogy elég nagyot csalódtam. Mindemellett azt mondták, hogy péntek, legkésőbb hétfőre tudniuk kellene a választ. Ja persze.

Ma viszont voltam a másik interjún, elég jó volt, kicsit nagyobb felelősséggel járna a munka, mint amit képzeltem, ami érdekesebbé, de egyben ijesztőbbé is teszi. Az interjú első fele az igazgatóval volt, ő inkább a személyiséggel kapcsolatos kérdésekre ment rá, a második a csajjal, akinek a helyére kerülne valaki, ő viszont inkább a pozícióról és a feladatokról mesélt. Nem csak én vagyok, hanem még 3-4 belső embert is interjúztatnak, szóval semmi sem biztos.

Most úgy érzem, hogy még mindig a merchandisingot szeretném, ne kérdezzétek miért, egyszerűen ott jobban el tudom képzelni magam (hiába lenne hosszútávú a parfümös), de aki előbb talál meg egy ajánlattal, azé leszek valószínűleg. Mert ugye a merchandisingról csak nem tudtak választ adni, pedig hétfő van... Még egy pluszcsavar, hogy az eddigi merchandiser csaj csütörtökn van utóljára...

Oké, ennyit mára, lassan kezdem úgy érezni magam, mintha az életem egy rossz szappanopera lenne. És azon is elkezdtem parázni, hogy 2 szék közül a pad alá is eshetek nagyon könnyen. :S

Úgyis írok, ha történik valami, pussz Nektek!