HTML

Londoni történetek

Elsősorban a családomnak, barátaimnak, ismerőseimnek írom ezt a blogot, de persze minden idetévedő látogatónak nagyon örülök. Remélem nem alakul át "hogyan is boldoguljunk Londonban"-tipusú bloggá, csak a saját, remélhetőleg tipikus diás élményeimet szeretném megosztani.

Friss topikok

  • Vinie: Kedves volt a chekc-in-es csaj...hát jah, ennyire vannak képben a világ más tájain a magyarokkal :... (2010.09.09. 12:38) Hurrá, nyaralunk!
  • delaney: Kedves Dia in London!! Már 2010 van és a blog áll egy 2009 novemberi utolsó bejegyzésnél. Ne lustu... (2010.01.16. 19:00) Albikeresés - 3. rész
  • Vinie: Dejóóóóó!! Saját lovad van és ez a Grand National tényleg nagyon nagy cucc odakinn! Szorítunk Euro... (2009.04.04. 11:22) The Grand National
  • bp @ LONDON: Köszönöm, sikerült is belokalizálni a helyet, egészen pontosan a 243 Golders Green Rd szám alatt! ... (2009.03.15. 16:50) Magyar konyha
  • Vali.: Jót derültem rajta, de gondolom nem volt ennyire vicces, amikor keresgélted az alapanyagokat :) Én... (2009.01.03. 17:51) Karácsonyi menü a'la Dia

Linkblog

2009.01.12. 21:41 jeanny

Évkezdet

Hát igen, megint eltűntem, gondolom nem annyira meglepő...

A karácsonyi időszak semmi izgivel nem szolgált, az újév pedig - minden szép reményem ellenére - kicsit döcögősen indult, de próbálom fönntartani/újraindítani a lelkesedésemet. Még mielőtt mindenki a legrosszabbra gondol, a problémáim a fájós derekam, a függőben lévő albikeresés, és a két ünnepnek köszönhető punnyadás okozta lustaság köré formálódtak, semmi olyan, amivel eddig ne bírkóztam volna meg...:)

A melóban a következő 3 hónap valami katasztrofális lesz szerintem. A logisztikai részleg az órák alkatrészeivel foglalkozó részleg alá tartozik, ahonnan egy csaj elment szülni. Mivel a válság miatt a mi cégünk is meglehetősen takarékoskodik, a nagyokosok kitalálták, hogy nem vesznek fel a helyére senkit erre az időre, hanem "majd megoldjuk valahogy". Ennek az eredménye az lett, hogy engem kértek meg, hogy segítsek be. Igazából sok választásom nem volt, de ezt annyira nem bántam, mert szeretek új dolgokat tanulni, bírom a főnökünket, és örülök(mérsékelten), hogy hasznos lehetek, stb, stb. Viszont nálunk március végén van a gazdasági/pénzügyi év vége, azaz előreláthatólag abban a hónapban a különböző óramárkáknál dolgozó emberkék (akiknek mi csináljuk a logisztikai dolgait) tiszta idegbetegek lesznek, hogy jajj, csak minden benne legyen az idei adatokban. Tehát nem annyira tanácsos ekkor szabira menni. De ami mégjobban bonyolítja a dolgokat, az az, hogy március végéig ki kell venni a szabikat, mert nem lehet őket átvinni a következő évre(pénzügyi). És persze mindenki most kezdett észbekapni , aminek következtében kaptunk egy emailt a főnöknőtől, hogy szeretné, ha azidőalatt míg nincsen valaki, én "helyettesíteném" őket. Namost ez 4 hetet jelent innentől fogva március végéig. Tehát, mikor amúgyis nyakig ülünk a melóban, a fele időmet nem is a saját dolgommal fogom tölteni, hanem itt is, meg ott is, és attól tartok, hogy ez az én munkám rovására fog menni. Arról nem is beszélve, hogy még nekem is van bent 4 napom, amit ki kellene vennem. Valamikor...

Pozitív oldala annyi van, hogy mivel márciusban lejár a szerződésem, nagy valószínűséggel szükség lesz rám azután is, mert a csaj csak júniusban jön vissza kb. És a kihívás, mert azért szeretném megmutatni, hogy képes vagyok nagyobb terhelés altt is jól teljesíteni. Ez lehet vmi sztahanovista beütés, nemtom...:) Bár jobban belegondolva, magamat ismerve inkább valami más...

Na ennyit erről, soksok pussz!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://diainlondon.blog.hu/api/trackback/id/tr79873741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása