Az elmúlt két hétvégén olyan helyekre jutottam el az Aliz és a Berni jóvoltából, amiket az ember csak akkor talál meg, ha tudja, hogy hol keresse. :) Mindkettő mellett elmentem már, mikor még "csak" turistáskodtam, mert nem tudtam, h léteznek, pedig hát mindkettő megér egy misét. De legalábbis egy bejegyzést.

Múlt hétvégén közös ebédet terveztünk a Lizzyvel, de még előtte fölhívott, és spontán programként azt javasolta, h elvisz egy szuper piacra. Hát abban a szent pillanatban nem voltam a leglelkesebb, mivel épp egy jó kis eső készülődött, de gondoltam, miért ne, és fél órával később, mikor indulásra készen álltam, meglepődve vettem tudomásul, hogy az Aliz valahogyan csodálatos napsütést varázsolt a londoni égre, szóval a nyakunkba vettük a várost, elsétáltunk a Temze-partig, át a Millenium-hídon, és végül kikötöttünk a London Bridge lábánál, ahol a Borough Market található. A feeling leírhatatlan, különféle sajtok, frissen sült kenyerek, fadézsában tárolt olajbogyók, szárított paradicsomok, hidegen sajtolt étolajak, pestok, és még csomó minden, és a legtöbb helyen ezeket a cuccokat meg is lehet kóstolni, jajjj, most is összefut a nyál a számban....:)

"Csókolom, kérek szépen 10 deka trappistát!" (ezt a képet nem én csináltam)

Ezen a hétvégén pedig megbeszéltük a Bernivel, h szombat este elmegyünk beülni valahova, tud egy jó helyet a Tower közelében. Kicsit furcsálltam azért, hogy miért kell nekünk elmennünk egészen a Towerig egy jó helyért, dehát okés. Tehát nekivágtunk ismét a városnak, isszonyat sokat gyalogoltunk, de a Temze partján mentünk végig, szóval azért nem panaszkodom, na. Mire odaértünk a Towerhez, kiváncsi voltam, hogy vajon milyen is lesz az a jó hely, de a látvány minden várakozásomat felülmúlta. A Tower Bridge túloldalán, egy kis utcán kell bemenni/lefordulni, és az ember egy csapásra meseországban találja magát! Na jó, nem teljesen, de egy mediterrán kikötővárosban mindenféleképp. Körös körül jachtok meg vitorlások lebegnek a vizen, a parton kiülős kávézók, éttermek, és az egyik részén az öbölnek nem gyenge apartmanházak sorakoznak, kiváncsi vagyok, vajon kik lakhatnak ott... Az öblöcske közepén persze egy Starbucks virít, de nem ám a szokásos fajta, hanem kör alakú mindenhol üvegablakos, az emeletről csodás rálátással a kikötőre, íme:

Persze hogy ittam egy Iced Vanilla Lattet, mert ezt nem lehet kihagyni, pláne itt. Leültünk, nézelődtünk, utána pedig körbesétáltuk az öblöt, és tényleg, annyira, de annyira jóóóó! Ezt látni kell!

Most mennem kell, remélem tetszenek a képek, majd írok még, ha történik vmi izgi. Sok pussz!