Itt vagyok újra, folytatom tovább a kiutazást, ígérem már nincs sok hátra.:)

A Heathrow 5re érkeztem, ez a legújabb terminál, és pár héttel ezelőtt nagy gázok voltak itt, vagy 15 000 csomag elveszett, hatalmas késések, szóval icipicit paráztam, de semmi, de semmi gáz nem volt, simán kijutottam, komolyan, 10-15 perc alatt csomagostól. Az itteni kontaktemberemmel is elég hamar megtaláltuk egymást, ő vitt be a lakáshoz, tök jófejsrác volt, nem unatkoztam mellette az biztos.:) Jó, azért kellett még autókázni onnan, sztem vagy másfél órát biztos kavarogtunk Londonban, de kb 11re megérkeztünk a lakáshoz. Közben kaptam ágyneműt, stb, de most akkor bemutatom a lakást, ezt is csak röviden.

3 emelet, 6 szoba, nemtudommennyi ember, mert úgy tűnik, hogy ez olyan átmeneti szállás, két elődöm a szobában kb 1-2 napig volt itt, és senki nincs itt 2 hónapnál régebben. Szerencsére tiszta a konyha, és a fürdőszoba (bár ez nagyon kicsi), de eddig nem volt semmi ütközés. A konyha is meglepően nagy, normális, és tiszta, és van takarítási rend is. A szobám viszont rettentően pici, emiatt nem fogok sztem 1 hétnél tovább maradni, mert kb a cuccaim 40%át tudnám normálisan kipakolni, éshát bőröndből nem lehet sokáig élni... A környék először rettenetesen szemetesnek tűnt, mondom jééézusom, ez ilyen gázos hely??? Aztán vasárnap reggel elindultam boltot keresni, m nem bírtam sokáig aludni, persze az összes bolt 10-11kor nyit akkor, szóval semmit nem találtam, csak az alattunk lévő mini vegyesboltot, na de nem is ezt akartam, hanem mikor jöttem vissza, láttam a szemetesembereket, és utána világosított föl vki, h jah, a szombat esti össznépi dajdajozás után naná, hogy minden tiszta dzsuva, és tényleg, ma már kifejezetten normális kinézete van a környéknek, mondhatni már-már bájos. Ja, Turnpike Lane-nek hívják az 5 percre lévő metróállomást, északon van, de a Kicsritáék minden óvása, berzenkedése ellenére nekem eddig még tetszik. Nem mintha sokáig terveznék maradni...

A lakótársaim zömében jófejeknek tűnnek, a szobatársamon kívül mindenki totál segítőkész, de a szobatársammal nem igazán találkoztam, szerencsére. Nem keresztezzük 1más útjait.:) De az tényleg hihetetlen, hogy itt mindenki különféle ügynökségeken keresztül dolgozik, lényegében fizikaimunkát, gyárakban, nyomdákban, pékségekben, napról napra kapják a melót, és nem nagyon tudnak angolul. Hát én úgy döntöttem, hogy nekem az ügynökség az utsó mentsváram lesz, inkább 1 hónapig még magam próbálkozom.

Tegnap du elugrottam a Lizzyhez, aztán ottmarasztalt éjszakára, tök jó volt, pont mint a régi szép időkben.:) Sex and the Cityt néztünk, meg végiglapozgattuk a képeit, és sokat pofáztunk.:) Nagyon tuti kis lakásban lakik, a szobája is az, és a környék is. Ébresztés után persze reggelivel(és kávéval) várt ez a nő (hihhetetlen), és kb fél óra tipikus lizzies-ideodafutkározomalakásban-minimumegyszerátltözöm-jajjmégeztisbelerakomatáskámba-készülődés után kiléptünk a Nagy Napfényes Londonba! És az utcák tele voltak emberekkel, mint az Oxford Street szokott turistákkal, úgy volt ez is tömve, csak itt szürke-kék-fekete-fehér kombinációba öltözött bizniszpípölök (Liz is one of them:)), próbáltak elszlalomozni egymás mellett, többnyire sikerrel. És az Aliz is csak 1x vesztette el majdnem az övét. :D 

Szóval hazajöttem, nem mintha valaki is észrevette volna, hogy nem voltam itt. De előtte még bevásároltam, mindenből a legolcsóbbat ugye, tele vagyok Sainsbury's cuccokkal most, de okésnak tűnnek. Jah, az első vásárlásos akcióm még ez előtt volt, tegnap reggelire akartam joghurtot, találtam a vegyesboltban epreset, meg vmi kekszet, erre nem kiderült, hogy amit én joghurtnak néztem, az tejszín??? :D:D De még véletlenül sem írták volna rá, hogy Cream, neeeem. Na mind1, így legalább tudok mit rakni a kávémba, mert magamtól biztos nem vettem volna tejszínt bele.:D

Hű, sokat írtam, de mostmár tényleg nem sok van. Voltam az ügynökségnél is, elég jó környéken van, vagy inkább aranyosnak mondanám. Épp a hétfői általános csúcsforgalmat próbálták kibírni ép ésszel, ráadásul csak 2 ember tartotta a frontot, de mire én sorbakerültem, már normalizálódott a helyzet. Hát azt kell mondanom, hogy nekem eddig pozitív a benyomásom róluk, nem minden megy zökkenőmentesen, és biztos hogy vannak tipikus problámák a házakban, amik minden ügynökségnél előfordulnak, de nekem lelkiismeretes, segítőkész embereknek tűnnek (ez nem fizetett hirdetés, nyugi:)), és sztem majdnem mindenkit névről ismernek, holott biztos sokmindenkit pesztrálnak. Közben nyomtattam önéletrajzot náluk, kifizettem mindent, aztán úgy döntöttem, hogy hazajövök, és nem a belvárosba önéletrajzokat leadni különböző kávézókban, és akkor innen már csak 1 bekezdés lesz.:D

Itthon elküldtem 2-3 önéletrajzot, az 1iknél vmi magyarul v németül v románul v csehül(?) beszélő embereket kerestek, hogy segítsenek interjúztatni, embereket felvenni abból az országból. És az önéletrajzom elküldése után 10(!!!!!) perccel csörgött a telóm, hogy menjek be interjúra, holnap fél4re! :D Yesssss! :D Remélem nagyon kell nekik vki, és nem lesz nagyon gáz környéken, stb,stb, szóval reménykedek, de mégha nem is jön össze, van 1 interjúúúúm! :D

Na csók! Interjú után lehet írok majd...:)